 Az íj részei
1. Körcsiga
2. Felsõ kar
3. Tiller
4. Középrész
5. Kábelvezetõ csúszka (Cable Slide)
6. kábelvezetõ
7. kifutó
8. felajzási magasság
9. markolat
10. ideg
11. kábel
12. Karrögzítõ zseb (Limb Pocket)
13. Alsó kar
14. Göbök (Speed Nocks)
15. Alsó Cam
Ne verd át magad...
Nem fér kétség hozzá, a modern csigás íj egy fantasztikus vadászfegyver. De próbáljuk meg a dolgokat józan keretek között tartani. Mielõtt még az ígéretes, exkluzív technikát hirdetõ kampányok és a ragadozói hév befolyásolnának, ne feledd, hogy a csigás íj még mindig csak egy relatíve egyszerû eszköz.
A csigás íjat könnyen hozzáférhetõ anyagokból készítik, csak egy maroknyi mozgó alkatrésze van, és még csak nem is találhatók benne vezérlõ mikroprocesszorok.
A gyártók csak annyi technológiát használnak fel, amennyi valóban szükséges a csigás íj tervezéséhez és a gyártásához, noha a legtöbb íjat azzal dobják piacra, hogy az egy "high-tech" termék.
Ugyan miért?
Azért, mert a gyártók tudják, hogy az íjas vadászok a legtöbbet akarják, a legújabbat, a legjobbat. Az íjas vadászatnak történelmileg „alacsony az eredményességi/sikerességi aránya”, így nem meglepõ, hogy a csigás íj reklám kampányok arra törekednek, hogy „elõnyös technológiai újításokat kínáljanak a vadászíjászoknak – még akkor is, ha az a valóság enyhe torzítása. Azt is tudják, hogy a szabadidõ termékeket fogyasztók imádják a tudományos szavakat és az impresszív betûszavakat.
Szóval, légy óvatos. Lehet, hogy az új csigás íjadat CBT-vel (cock-n-bull technology) készült, és kevés hyperpolyresint tartalmazó anyagba csomagolták.
A márkanév-kultusz
Az íjgyártó ipar gyakran a „jobb, mint a te íjad” mentalitással fertõzött – a márkahûség úgy tûnik gyakran elszabadul a kontroll alól.
Vannak gyártók, akik kifejezetten elõsegítik néhány, más gyártmánnyal szemben nyíltan rosszindulatú íjász kultikus követését (csak nézzünk meg egy online íjász fórumot).
Ez nem szerencsés dolog a kezdõkkel szemben, miután egyoldalú tanácsot kapnak az íjvásárlással kapcsolatban, amely végül is vagy elvezet a jó döntéshez vagy nem.
Tehát óvakodj minden olyan tanácstól, amely egy íjtípust vagy márkát a „legjobbnak” nyilvánít!
Most csak képzeld el, hogy azt mondják neked például, hogy a Subaru a legjobb autó, és hogy minden más autó sokkal rosszabb. Nevetséges, nem? A Subaru egy nagyon klassz kocsi, de nem felel meg mindenkinek. Sok más jó minõségû márka és modell létezik még, amelyek közül választani lehet. Ugyan ez igaz a csigás íjakra is.
Alapigazság: Nincsen „legjobb” márka, vagy „legjobb” típus, tehát ne ragaszkodj túlságosan egy adott íjgyártóhoz, vagy márkához sem!
A számodra legjobb íj, az, amelyik neked (a céljaidnak, a méretednek, az erõdnek, a lövés stílusodnak, ügyességednek és pénztárcádnak) a legjobban megfelel. Az, hogy ez a választás népszerû-e vagy sem, az teljesen mindegy.
Statisztikai Félrevezetés a Reklámokban
Ha pl. a Nike megfizetné a világ 50 leggyorsabb sprinterét, hogy csak Nike cipõket viseljen a versenyeken, nem volna meglepõ, ha a legtöbb nagy versenyen Nike cipõben versenyzõ atléta nyerne.
Azonban helyes volna-e azt a következtetést levonni, hogy a Nike cipõ a futókat gyorsabbá teszi? Természetesen nem! De a cég úgy tüntethetné fel magát, mintha a verseny statisztikát hirdetné anélkül, hogy a fizetett szerzõdésrõl említést tenne.
Sajnos, néhány íjgyártó ugyanezt a kis trükköt használja a vevõk csábításához, és ez általában mûködik is. Óvakodj azoktól a hirdetésektõl, amelyek azt akarják elhitetni veled, hogy XY gyártó termékei pontosabbak, mint másoké, és ezt azzal próbálják alátámasztani, hogy statisztikákat tesznek eléd: „a legtöbb versenyt ez az íj nyerte”.
A lényeg: az íjak legalább annyira nem nyernek versenyt, mint a cipõk.
A legtehetségesebb futók és íjászok nyerik a versenyeket. Sok tényezõ játszik szerepet a pontos lövésben (jó fizikális állapot, gondos hangolás, jó technika stb.). A jó minõségû íj csak egy része az egyenletnek.
Az eladás megértése
Az íjnak sok olyan tulajdonsága van, ami alapján az íjász modellt választ.
A legtöbben olyat szeretnének, amelyik villámgyors, bársonyosan sima a kihúzása, nagyon kicsi a vibrációja (nem rúg), jó „völgyet” ad, és nagy a „kikönnyülése” (let-off). Mindemellett a legtöbben olyat akarnak, amely könnyû, kompakt, csendes, megbocsátó a hibákkal szemben („forgiving”), könnyû hangolni, illetve beállítani, és olcsó is.
Sajnos ez a tökéletes íj nem létezik.
Ha bizonyos fontos jellemzõkben kiemelkedõ íjat veszünk, valószínûleg más jellemzõiben alulmarad íjunk. Például, egy nagyon gyors íj kevéssé „megbocsátó” hibáinkkal szemben. A nagyon könnyû íjak egyben drágábbak is, és így tovább. Végül is, el kell döntened, mely tulajdonságok a legfontosabbak számodra, és válassz olyat, amelyik a legjobban megfelel a saját követelményeidnek.
A csigás íj teljesítményét korlátozó faktorok
Azok a faktorok, amelyek egy csigás íjat „erõsebbé” tesznek egyáltalán nem hasonlítanak azokhoz a faktorokhoz, amelyek egy lõfegyvert tesznek azzá. Függetlenül attól, hogy milyen nagy vagy kicsi egy puska, a ravasz meghúzása az összes fizikális „erõfeszítés”, amellyel a vadász hozzájárul a lövéshez.
Az erõ a „lõszerbõl” származik, nem a lövésztõl. Ellenállva a puska visszaütésének, órákig ellövöldözhetsz anélkül, hogy egy cseppet is megizzadnál.
Egy csigás íjjal pont az ellenkezõje igaz.
Ne gondold azt, hogy egy olyan íj, amelyik 320 fps-al képes a nyilat kilõni "erõsebb", mint az amelyik 285 fps-al lõ, és közben az az erõ, amely a lövéshez szükséges ugyanaz marad.
Általában, ha egy íj gyorsabban lõ, akkor az azért van, mert több energiát, erõfeszítést igényel annak kihúzása. A csigás íj egyszerûen egy olyan gép, amely olyan energiát tárol, amelyet az íjász biztosít, és majd amelyet átad a nyílvesszõnek.
Sajnos, nem tudsz kinyerni több energiát az íjból, mint amennyit abba beletettél. Semmilyen „high-tech” mérnöki munka vagy fantasztikus tervezés nem változtathat ezen.
A lényeg: A csigás íj nem generál, nem állít elõ energiát, és nem is sokszorozza meg azt.
A fizika törvényei tiltják. Ha olyan íjat választasz, amelynek kihúzása „szemgúvasztó” erõt igényel, valószínûleg nem találod majd élvezetesnek a lövést vele a nyílvesszõ látható sebességnövekedése ellenére sem.
Energia tárolás és felszabadulás
Amikor egy csigás íj idegét hátra húzod, az íjkarok befelé hajlanak. Az a munka, amit az ideg hátrahúzásával befektettél, a karokban raktározódik, mint potenciális energia egészen a húr elengedéséig.
Az ideg elengedésekor ez a potenciális energia a nyílvesszõnek, mint kinetikus energia adódik át abban a pillanatban, amint a karok „visszaugranak” a helyükre visszatérítve a húrt is az eredeti pozíciójába.
Elég egyszerûnek tûnik! Ha azonban az energiaraktározás és felszabadítás ezen formáját gondosan áttanulmányozzuk azt láthatjuk, hogy ez adja meg egy csigás íj teljesítmény karakterisztikáját. Ez egy olyan dolog, amit jó szem elõtt tartani, ha új íjat veszel.
A legfontosabb: Lényegében csak két tényezõ határozza meg azt, hogy az íjad milyen „erõs” lesz:
1.) Az az energia mennyiség, ami a karokba „tehetõ” a húzás (drawstroke) alatt.
2.) Az a potenciális energia mennyiség, ami a vesszõre vihetõ át sikeresen az elsütés után (hatásfok).
|
 Az IBO Sebesség jelensége:
Akár tetszik akár nem, a legtöbb megrögzött íjász sebesség mániás. Mutass egy új íjat, és nagy valószínûséggel a legtöbben azt kérdezik majd: Jó, jó, de milyen gyors?
Az íj iparban a sebesség az egyik legfõbb eladási tényezõ. És ahogy a hõn áhított 300 yardos ütés a golfban, úgy a 300 fps sebesség, úgy tûnik, határérték az íjászatban. Manapság a piacon az az íj, amelyik 296 fps-ot (202 mph) teljesít lassúnak tekinthetõ, míg az, amelyik 305 fps-ot tud (208 mph) már gyorsnak számít, annak ellenére, hogy a kettõ között csak 3%-nyi különbség van.
A gyártók tehát hatalmas nyomás alatt vannak. Rákényszerülnek, hogy 300+ fps sebességû íjakat gyártsanak. De ahogy azt nemsokára meglátjuk, az aktuális nyílsebesség relatív dolog, függ a vesszõ súlyától és a tesztelés módszerétõl is.
Bármely íj tud gyors és lassú is lenni a beállítástól függõen.
Ezzel analóg pl. Az autók, motorok esetén az erõ/súly arány. Ha egy nagyteljesítményû motort építenek be egy könnyû autóba az nagyon gyors lesz. De tedd ugyanazt a motort egy kukás autóba, s az feleolyan gyorsan sem fog menni.
Ugyanez igaz a csigás íjakra is. Lõj ki egy könnyû vesszõt egy nagy teljesítményû íjból, s az úgy megy, hogy majd kigyullad. Vagy lõj ki egy nehezet ugyanabból az íjból, s az lustán nyújtózik majd a levegõbe.
Alapjában véve három fõ meghatározója van az aktuális vesszõsebességnek:
az íj húzó ereje (draw weight), a húzáshossz (draw length), és a vesszõsúly.
Minél nagyobb a húzóerõ, minél nagyobb a húzáshossz és minél könnyebb a vesszõ, annál gyorsabban fogja az íj a vesszõt kilõni. Teszt céljából így hát a trükkös gyártó egy modellt úgy állít be, hogy a húzóerõ az irreális 100#, a húzáshossz 32” legyen, a vesszõ pedig kórosan sovány 250 grain körüli, és ezt a sebességet hirdeti. Bizonyosan ez a kombináció lenyûgözõen gyors sebességet eredményez, amely nagyon sok íj eladásában segít, vagy nem? Csak lassan a testtel.
Ahhoz, hogy tényleg össze tudjuk hasonlítani az íjakat standard körülmények kellenek. Miután nem volna fair az egyik gyártó termékét egyféle standard szerint, egy másikét egy másik standard szerint tesztelni, a gyártók rendszerint egyfélét használnak az úgy nevezett IBO (International Bowhunting Organization) Standardot. Ahhoz, hogy a pontos IBO sebességet mérjük, a gyártóknak hasonlóképpen kell az íjaikat beállítaniuk: a húzóerõ pontosan 70#, a húzáshossz pontosan 30", a vesszõsúly pedig hajszál pontosan 350 grain kell hogy legyen. Most már fair az összehasonlítás!
Miután a legtöbb gyártó értékeli saját gyártmányait – egy kis elõnyt fabrikálhatnak abból, hogy az íjat tollazatlan vesszõvel, csupasz (göb nélküli) ideggel, és lecsapódó kifutóval tesztelik. Ez segít a súrlódás kiküszöbölésében és néhány fps-al többet présel ki az íjból, de nem szükségszerûen tükrözi a lövés körüli valós állapotot.
A gyártók azzal is kipréselhetnek egy kicsivel nagyobb sebességet az íjból, hogy a „falról” lõnek (erõszakosan a falig túlhúzzák az ideget), mintsem a ”völgybõl”, ahogy azt normálisan kell. (a „fal” és „völgy” elméletérõl késõbb bõvebben). Végülis a gyártók IBO sebesség tesztje inkább az íjból kihozható legjobbat, mintsem az átlagot reprezentálják.
Miután a gyártóknak nincs független teszthatóságuk, amely mindig tudományosan igazolja állításaikat, a legtöbb íj a reklámozott IBO sebességgel kerül ki, amely optimistán magas, és majdnem lehetetlen még egyszer kihozni belõle ugyanazt.
Mindezeken kívül a legtöbb fogyasztónak nincs sebességmérõje és csak nagyon kevés ember lõ 70# -on, 30"-en és pontosan 350 graines vesszõvel. És ha így is volna, még akkor is marad néhány százaléknyi eltérés a mérõeszközök, sebességmérõk között, ami elég a reklamációk elutasításához.
Nincs mód tehát arra, hogy a gyártókat elszámoltathassuk a pontos IBO értékeikkel. Gyakorlati tapasztalatunk az, hogy mindannyian „sárosak” egy kissé az IBO értékek eltúlzásában. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy arra ügyelnek, hogy ne vigyék a dolgot nagyon túlzásba. A túlzás és a nyílt csalás azonban két különbözõ dolog.
Azt tanácsoljuk, hogy a gyártók értékelését, általuk megadott értékeket tartsuk inkább egy kicsit túlbecsültnek. A legtöbb esetben az IBO sebesség még mindig megbízható az egyes íjak összehasonlításában. Csak el kell hogy fogadjuk, a gyártók kicsit „feljavítják” portékáikat, hogy azok egy kicsivel jobbnak tûnjenek, mint amik. Ez a játék része.
Idõnként ténylegesen „IBO tesztelünk” új íjakat itt a laborunkban. Jó néhány év alatt, megszámlálhatatlanul sok teszt kapcsán még SOHA nem láttunk egyetlen íjat, egyetlen gyártótól sem, amely elérte, vagy túlteljesítette volna a meghirdetett IBO sebességet. Hozzá kell tenni, hogy néhány gyártó közelebb van a reklámozott értékeihez, mint mások, de valójában a csigás íjak a teszteken 10-20 fps-el kevesebbet produkálnak, mint a megadott IBO érték. Ha pedig vadászathoz készítjük fel õket 30-50 fps-al kevesebb ez az érték, mint a reklámozott.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a sebesség egy jelentõs faktor a csigás íjak eladásában, és ez a legfõbb teljesítmény adat, amire odafigyelnek, azért azt ajánljuk, ne adjunk túl nagy jelentõséget az IBO sebességnek. Azokhoz a kerekes-csigás íjakhoz képest, amelyeken felnõttünk, bármely modern csigás nagyon gyors. Kint, terepen a 296 fps-os „lassú íj” ugyanolyan jól teljesít, mint a 305 fps-os "gyors íj". Sem te, sem a szarvas nem fogja megtudni a különbséget.
|
A húzás-erõ görbe
Egy íjban tárolt energia mennyisége a következõ néhány faktortól függ: az íj erõtõl (draw weight), a húzáshossztól (draw length), a kikönnyüléstõl (let off), a cam vagy csiga típusától, és a felajzási magasságtól (brace height).
Hogy jobban megértsük szerepüket, meg kell ismerkednünk a húzás-erõ görbével. A húzás-erõ görbe egyszerûen az a grafikon, ami megmutatja mennyi energia tárolódik a karokban inchrõl inchre változva amíg a teljes húzáshosszt el nem érjük. Az erõt (fontban mérve) a húzáshossz (inchben megadva) függvényében mutatjuk.
A zöld vonal azt az erõfeszítést mutatja, amit az íjász tesz az ideg kihúzása során. Vegyük észre, hogy az erõ változik a húzás során (ez a késõbbiekben fontos lesz). A görbe alatti terület a tárolt energia mennyiségét adja meg, annak alakja pedig jó betekintést nyújt az adott íj teljesítményének jellegzetességeirõl, ti. hogy mennyire sima vagy robbanás-szerû érzés a lövés vele. Nézzük meg a következõ példát, ismerkedjünk meg a görbével.
A görbe alatti terület:
 A fenti húzás-erõ ábra egy átlagos, egy camos modern csigás íj görbéjét reprezentálja. A tárolt energia mennyiségét a görbe alatti sötétszürkén jelzett terület adja. Minél nagyobb a sötét terület, annál gyorsabb lesz az íj. De hogy tehetünk szert minél nagyobb „szürke területre”? Csak változtassuk meg a görbe alakját. Természetesen a görbe alakjának megváltoztatása az íj fõ jellegzetességeinek a megváltoztatásával is együtt jár. Ez az, ahol a húzáshossz, az íj ereje, a cam típusa, a kikönnyülés mértéke, a felajzási magasság és más járulékos dolgok elõtérbe kerülnek. Ha csak egy gyors íjat keresel, akkor csak az energia tárolás az egyetlen, ami számít.
 Elméleti határok:
Ha csak a sebesség volna a cél, akkor egy olyan alakú Húzás-Erõ Görbe volna ideális, mint amit a bal oldali ábra mutat. Így lehetne a legtöbb energiát nyerni bármely 70#, 30” paraméterekkel rendelkezõ íjból.
Természetesen egy ilyen íjjal majdnem lehetetlen volna célozni és lõni. „0" felajzási magassággal az ideg a markolatra feküdne fel és minden lövésnél szabályosan levágná a kezedet. És az íj nem könnyülne ki, azt 70# erõvel kellene tartani az ideg elengedéséig.
Egy ilyen íj sokkal veszélyesebb volna az íjászra, mint a zsákmányul szolgáló állatra. Habár ez az ábra csak egy elméleti példát mutat be, segít megérteni azt, hogy a mai szuper camos íjak hogyan képesek olyan gyorsaságot elérni, mint annak elõtte soha.
De vigyázat! Minél közelebb van a Húzás-Erõ Görbe az elméleti határhoz, annál nehezebb az íjat kihúzni, lõni vele, egyszóval uralni.
A húzáskor befektetett hasznos munka/hasznos húzáshossz (The Bow’s PowerStroke)
A zöld vonal az Erõ-Húzás Görbén a „hasznos munkát” jelenti. A hasznos munka az íjász erõfeszítését jelenti. A munka akkor kezdõdik, amikor az ideget nyugalmi állapotából elkezdjük húzni, és akkor fejezõdik be, amikor a teljes húzáshosszt elérjük.
Minden íj –beállítástól és a cam tulajdonságaiból fakadóan- eltérõ befektetett munkát igényel. Magasabb, hosszabb, vagy laposabb zöld görbe (nagyobb befektetett munka) általában több tárolt energiában, így nagyobb nyílsebességben realizálódik.
Felajzási magasság/távolság (Brace Height) – Hatása a tárolt Energiára
Mialatt növeljük a húzást, egyre több energiát tárolunk az íjban. Egy 30" húzáshosszú íjász sebesség növekedésben megnyilvánuló jelentõs energiát nyerhetne abból, ha 30”-ról mondjuk 32”-re növelné húzáshosszát. De ez nem elfogadható módja a sebességnövelésnek.
Túlságosan nagy húzáshosszú íjjal történõ lövés egy csomó alaki/stílusbeli hibához vezet, és a sebességnövekedés ellenére a komfort és pontosság elvesztése igen rossz „üzlet” lenne.
Tehát a húzás végének növelése (teljes húzáshossz növelés) helyett néhány íjat úgy terveztek, hogy a húzás elején növelje a hasznos munkát azzal, hogy az ideget közelebb vitték a markolathoz.
A felajzási magasság (brace height) az a távolság, amit az íj középrészének közepétõl (markolat) a nyugalmi állapotú idegig mérünk. Ha egy íj felajzási távolsága 8.5" és az íjász 30"-et húz, akkor a hasznos húzás 21.5" hosszú. De ha az ideg nyugalmi állapotban közelebb van a középrészhez lecsökkentve a felajzási távolságot 6"-re, ugyanaz a 30" húzáshosszúságú íj 24" hasznos húzáshosszt ad. Íme, itt a több energia!
Tehát a rövidebb felajzási távolság nagyobb sebességet ad. Milyen könnyû. Úgy tûnik tehát, annak érdekében hogy nagyobb teljesítményt érjünk el, mindössze csak annyit kell tenni, hogy egy kisebb felajzási távolságú íjat keresünk, igaz? Csak ne olyan gyorsan! A rövid felajzású íjak gyorsak ugyan, de van néhány hátrányuk is, amit jól meg kell gondolnunk.
|
30" húzáshosszú íj 8.5"
felajzási magassággal
& 21.5" Powerstroke
Csökkent Energia Tárolás
(szürke terület)
IBO SEBESSÉG - 296 FPS
|
30" húzáshosszú íj 6"
felajzási magassággal
& 24" Powerstroke
Megnövekedett Energia Tárolás
(szürke terület)
IBO SEBESSÉG - 330 FPS
|
Felajzási távolság - Sebesség vs „jóindulatúság”
Ha már vásárlás céljából nézegettél új csigás íjakat, bizonyára észrevetted, hogy jelentõsen különbözik azok felajzási távolsága.
Ha a rövidebb felajzási távolság nagyobb gyorsaságot eredményez, akkor miért nem tervezik az összes íjat kis felajzásúnak?
Azért, mert a felajzási távolságnak alapvetõ hatása van az íj megbocsátó képességére, jóindulatúságára, ezzel használhatóságára. A rövid felajzású íjak általában kevéssé jóindulatúak, több ügyesség, jobb lõkészség kell a pontos lövéshez velük.
Miután a vesszõ hosszabb ideig és hosszabb távolságon van kapcsolatban az ideggel, több a lehetõség a hibázásra a lövés alatt (csavarás, hibás elsütés, stb.), amelynek igencsak káros hatása van a vesszõ röptére.
A nagyobb felajzási távolságnak éppen ezzel ellentétes hatása van: korlátozza a hibák lövésre kifejtett hatását. Ha abszolút perfekt módon lõsz, akkor a rövid felajzású íj pont olyan pontos, mint a hosszú. De ha csak átlagos ügyességû vagy, illetve hajlamos arra, hogy alkalmanként elrontsd a lövést, akkor egy kicsit hosszabb felajzású íj biztosan pontosabb lesz a kezedben a legtöbb lövési helyzetben.
Egy átlagos új csigás íj felajzási távolsága kb. 7". Rövidebb felajzású íjak (5"-6.5") gyorsabbak lesznek, de kevésbé „megbocsátók”.
Hosszabb felajzású íjak (7.5"-9") általában lassabbak, de sokkal jobb indulatúak a hibákkal szemben. Ezt alaposan meg kell fontolni, mielõtt megveszed az új vadász- vagy 3D íjadat.
Ha csak nincs szükséged szupergyors íjra, egy közepes felajzású íjjal jobban fogod az íjászatot élvezni, sikeresebb leszel vele. FONTOS TUDNI: magas versenyzõk 30"-es, vagy az feletti húzáshosszal legyenek igen megfontoltak a felajzási magassággal kapcsolatban - a nagy húzáshossz és a rövid felajzású íj normális esetben rossz kombináció, fõleg kezdõknek.
Rövid húzáshosszú íjászok – beépített jóindulat
Ha pedig rövid húzáshosszú íjász vagy (27" vagy kevesebb), örömmel fogod tapasztalni, hogy a lõ készség, jóindulatúság, megbocsátó hajlam terén elõnyt élvezel.
Egy 6" felajzású, 30" húzáshosszra beállított íj durván 24" hasznos hosszon fejt ki munkát. Ez azt jelenti, hogy a lövés alatt ilyen hosszon marad a vesszõ kontaktusban az ideggel, amíg arról le nem válik. Ez így inkább egy rosszindulatú, a hibákat kevéssé megbocsátó beállítás. De ugyanez az íj egy rövid húzású íjász kezében jelentõsen megbocsátóbb, jobb indulatú a lövéskor.
Hogy miért?
Ha egy rövid húzású íjász lõ ugyanazzal az íjjal, mondjuk 26" húzáshosszal, a hasznos húzáshossza csak 20" a 24" helyett. A rövid húzású íjász nyílvesszõje rövidebb táv után hagyja el az ideget – így „beépített jóindulatúságot” élvez.
Ha rövid húzású íjász vagy, ne fecsérelj sok idõt a felajzási hosszra. Ehelyett gondolkodj el egy kicsit agresszívebb íjon. Ugyanaz az íj, amely éppen hogy csak jó 6’ 4”-es vadásztársadnak, tökéletesen jó lesz neked, ha a te rövid húzáshosszodra állítják be. Egy kicsit agresszívebb íjat választva visszanyerhetsz egy keveset abból a sebességbõl, erõbõl amit a rövid húzáshossz miatt elvesztettél.
Erõ (Draw Weight) – A hasznos munka nagysága (Height of the Powerstroke)
A másik módszer a tárolt energia növelésére a kihúzás alatt a fonterõ növelése.
Ha az összes egyéb paraméter azonos, a 70# -ra beállított íj több energiát fog tárolni, és gyorsabb lesz, mint a 60# -os.
Mindazonáltal, ez egy összetettebb probléma, amit alaposan végig kell gondolni, mielõtt új csigás íjadat megveszed.
A maximum fonterõt az íjkarok feszessége határozza meg.
A csigás íjak maximális erejüket tekintve sokfélék, de a leggyakoribbak a 60# -70# között állíthatók.
Vehetsz íjat 70# -os karokkal, és azt beállíthatod 10-15# -os sávban bárhol a maximumtól lefelé. Tehát a 70#-os íj beállítható 61#, 64#, 67#, vagy bármely erõre a megadott határon belül.
Azonban azt jó tudni, hogy az a 70# -os íj, amely 60#-ra van állítva, nem fog olyan jól teljesíteni, mint ugyanazon íj 60# -os, maximumra beállított változata. Az íjak általában a leghatékonyabbak a maximális, vagy közel a maximális erejükre beállítva.
Az erõ (Draw Weight) – hatása a nyílvesszõ sebességére
Nagy fonterejû íjak nehezebb és merevebb vesszõket igényelnek.
Kisebb erejû íjakhoz könnyebb és hajlékonyabb vesszõk valók.
Az IBO standard 5 grain/font, azaz minden fonterõre minimum 5 grain vesszõsúly kell hogy jusson.
Egy 70# -os íjjal ily módon ne lõjünk 350 grain súlynál kisebb, egy 60#-os íjjal ne lõjünk 300 grain alatti vesszõt ki, és így tovább.
Ha az íj erejéhez képest túl könnyû vesszõvel lövünk annak a „dry-firing” –hoz (vesszõ nélküli elsütés) hasonló hatása van, és végsõ soron az íj sérülését okozza. Ezzel együtt az IBO minimum vesszõsúly-határ megszegése az IBO 3D versenybõl történõ kizárást eredményezi.
Tény, hogy a vesszõsúlynak meghatározó szerepe van a vesszõ sebességére. Könnyebb vesszõk lényegesen gyorsabban szállnak, nehezebb vesszõk sokkal lassabban. Meglepõ módon, IBO minimum standard szerinti felszereléseknél sok 70# -os íj csak minimálisan gyorsabb a 60# -os verziónál.
Miután a 70#-os íj legalább 350 grain súlyú vesszõt igényel, addig egy 60# -os csak 300 grain-est, így a kisebb vesszõsúly ellensúlyozza a 10# erõkülönbségbõl adódó energia raktározási veszteséget.
A helyesen felszerelt 60# -os íjak döntõ többsége a hasonló 70# -osakhoz képest 10 fps-on belül teljesítenek.
|
60# erejû íj 30" húzáshossz mellett
Csökkent Energia Tárolás
(a szürke terület)
|
Ugyanez az íj 70# erõvel
Megnövelt Energia Tárolás
(szürke terület)
|
Az erõ (Draw Weight) – Mekkora kell?
Néhány államban törvény határozza meg azt a minimum fonterõt, amellyel egy vadászíjnak rendelkeznie kell annak érdekében, hogy nagyvadat, pl. szarvast is elejthessünk (Magyarországon ez 222.7 N, azaz 50 font húzóerõ).
Mindig figyelmesen tanulmányozd át az ide vonatkozó törvényeket, hogy szabályosan vadászhass. Habár azt el kell mondani, hogy némely paragrafus évekkel ezelõtt került hatályba, így figyelmen kívül hagyja az íjgyártásban bekövetkezett újabb technológiai fejlesztéseket.
Egy 15 évvel ezelõtti átlagos íj a 220 fps-os határral küzdött, és még ennél a sebességnél is sok íjas vadász minden gond nélkül olyan nagyvadakat, mint a szarvas simán átlõtt.
Ma egy átlagos csigás íj 300 fps-ot teljesít 70# erõ és 30" húzáshossz mellett. Ez azt jelenti, hogy még a rövidebb húzáshosszú, vagy kisebb erejû íjak is bõségesen elegendõ sebességet produkálnak ahhoz, hogy a vesszõ simán áthatoljon egy szarvas mellkasfalán is.
Egy modern egycamos 50# -os csigás íj 26" húzáshossz mellett is jóval 220 fps felett repíti ki a vesszõt. Természetesen, ha nagyobb állat elejtését tervezed (jávorantilop, jávorszarvas), vagy ha nagyobb távolságra is lõni szeretnél, több kinetikus energiára lesz szükséged a teljes penetráció és a humánus elejtés eléréséhez.
Általános szabály, hogy egy 40-50# -os íj elég energiát szolgáltat ahhoz, hogy egy szarvast elejtsünk, egy 50-60# -os elég egy jávorantilop nagyságú állat elejtéséhez.
Hacsak igazán nagy állatot (mint pl. egy bölény) nem szeretnél elejteni, a 70 font feletti csigás íj tényleg nem szükséges. Éppen olyan eredményes lehetsz egy moderáltabb erejû íjjal is.
Kinetikus (mozgási) Energia: a vesszõ tömege és sebessége
Az hogy mekkora lesz a vesszõ penetrációja, vagy átütõereje az a kinetikus energiától függ. Azok a vesszõk, amelyek nagyobb kinetikus energiával csapódnak a célba mélyebben penetrálnak (hatolnak be), mint azok, amelyeknek kisebb a kinetikus energiájuk.
A kinetikus energia más néven a mozgási energia. Bármely mozgásban lévõ tárgynak van kinetikus energiája. A teljes kinetikus energia két változótól függ: a tárgy tömegétõl és sebességétõl. Ez inkább a vesszõválasztás, mint az íjválasztás kérdése, bár kétségtelenül fontos többek között az ár is.
Egy íj általában hatásosabb és valamelyest csendesebb is, ha nehezebb vesszõt lõnek ki vele. De miután a könnyû súlyú carbon vesszõk nagy teret hódítottak, elhatároztuk, hogy elvégzünk egy tesztet, vajon az extra sebesség kifizetõdõ-e egy vadászíjásznak.
Kinetikus Energia - A Teszt
Egy nyílvesszõ kinetikus energiája kiszámítható a következõ képlet használatával: KE=(mv²)/450,240 ahol az m a vesszõ tömege grain-ben, a v a sebesség fps-ben (láb per secundumban) megadva. Tehát az az íj, amely egy 350 grain súlyú vesszõt 290 fps sebességgel képes repíteni, 350x290x290)/450,240 vagy 65.38 foot-pounds kinetikus energiával repíti azt.
Competition Electronics sebességmérõnket, digitális mérlegünket és egy Bowtech Patriot csigás íjat 28" és 60# beállítással használva (átlagos méretû íjászhoz tartozó beállítás), meghatároztuk a sebesség-kinetikus energia viszonyt.
9 vesszõt készítettünk 250 grains-tõl 650 grain-ig 50 graineneként. Mindegyik vesszõt kilõttük a tesztíjból a sebességmérõn keresztül és az eredményt az alábbi táblázatban rögzítettük.
Vesszõnként öt lövést végeztünk, és ezek átlagát vettük sebesség adatnak, hogy a legreálisabb eredményt kapjuk. Mindegyik vesszõt ugyanarról a távolságról, ugyanazzal az íjásszal lövettük nem módosítva az íj beállítását. A tesztet teremben végeztük, ahol mind a világítás, mind a körülmények állandóak voltak az egész idõ alatt.
Teszt Eredmények - Sebesség Teszt
|
FPS
|
Trail 1
|
Trial 2
|
Trial 3
|
Trial 4
|
Trial 5
|
Average
|
|
|
250G Arrow
|
294
|
294
|
295
|
294
|
294
|
294.2 FPS
|
|
300G Arrow
|
274
|
272
|
273
|
273
|
273
|
273.0 FPS
|
|
350G Arrow
|
256
|
256
|
257
|
255
|
256
|
256.0 FPS
|
|
400G Arrow
|
242
|
242
|
242
|
243
|
242
|
242.2 FPS
|
|
450G Arrow
|
231
|
231
|
231
|
230
|
231
|
230.8 FPS
|
|
500G Arrow
|
220
|
219
|
220
|
220
|
219
|
219.6 FPS
|
|
550G Arrow
|
211
|
210
|
209
|
210
|
209
|
209.8 FPS
|
|
600G Arrow
|
202
|
201
|
201
|
202
|
202
|
201.6 FPS
|
Teljesen egyértelmû, hogy a könnyebb vesszõ jelentõsen gyorsabban repül.
Akkor hol a kompromisszum?
A gyorsabb vesszõ a jobb, igaz?
A legtöbb esetben igen. De ha a Kinetikus Energia azaz a földbe döngölõ erõ a fõ szempont, akkor a nehezebb vesszõ egy kicsit nagyobb penetrációra képes.
A sebességcsökkenés árán nyert kinetikus energia növekedés megéri?
Majd te eldöntöd.
Nézd meg ugyanazt a táblázatot, de már láb-fontban megadott kinetikus energiára átalakítva (ft-pounds).
A vesszõ súlya által kiváltott Kinetikus Energia
|
FT-POUNDS
|
Trail 1
|
Trial 2
|
Trial 3
|
Trial 4
|
Trial 5
|
Average
|
|
|
250G Arrow
|
47.99
|
47.99
|
48.32
|
47.99
|
47.99
|
48.06 ft-lbs
|
|
300G Arrow
|
50.02
|
49.30
|
49.66
|
49.66
|
49.66
|
49.66 ft-lbs
|
|
350G Arrow
|
50.95
|
50.95
|
51.34
|
50.55
|
50.95
|
50.95 ft-lbs
|
|
400G Arrow
|
52.03
|
52.03
|
52.03
|
52.46
|
52.03
|
52.12 ft.lbs
|
|
450G Arrow
|
53.33
|
53.33
|
53.33
|
52.87
|
53.33
|
53.24 ft-lbs
|
|
500G Arrow
|
53.75
|
53.26
|
53.75
|
53.75
|
53.26
|
53.55 ft-lbs
|
|
550G Arrow
|
54.39
|
53.87
|
53.36
|
53.87
|
53.36
|
53.77 ft-lbs
|
|
600G Arrow
|
54.38
|
53.84
|
53.84
|
54.38
|
54.38
|
54.16 ft-lbs
|
|
650G Arrow
|
55.46
|
54.90
|
54.90
|
54.90
|
54.33
|
54.90 ft-lbs
|
Láthatod, a KE nyereség relatíve kicsiny. Egy kicsivel több láb-font kinetikus energia nyereség érdekében jelentõs nyílsebesség értéket kellene feláldoznod. Természetesen nem minden íj fog pontosan úgy teljesíteni mint ahogy a tesztíjunk. Mindazonáltal hasonló nyereséget, illetve veszteséget várhatunk bármely modern csigásíj teljesítményében. Fontoljuk meg gondosan mit vesztünk, mit nyerünk!
|
Teljesítmény összefoglaló: a vesszõ tömegének megduplázása
|
|
300g Arrow (5 g/p/p)
|
273.0 fps
|
49.66 ft-lbs of KE
|
|
600g Arrow (10 g/p/p)
|
201.6 fps
|
54.16 ft-lbs of KE
|
|
|
LOSS of Velocity: 26.2%
|
GAINS in KE: 8.3%
|
Amíg néhány vadászíjász menthetetlenül megragadt a "big-game" stílusú vesszõk használatánál, egyre több íjász tapasztalja meg, hogy a könnyû vesszõk pontosan olyan hatásosak lehetnek nagyvadak vadászatakor – talán még hatásosabbak.
Hozzá kell tennem, hogy egy jól elhelyezett vesszõ, amely 49.66 ft-lbs (lábfont) KE-vel rendelkezik, könnyen átmegy egy nagy szarvas testén. Tehát a kinetikus energiát és nagyvad vadászatát együtt szemlélve egy 49.66 ft-lbs és egy 54.16 ft-lbs energiájú vesszõ közötti gyakorlati különbség valójában csak az, hogy melyik milyen messzire fúródik be a földbe miután átment az állaton.
A pontosság szempontjából nézve a kérdést azt láthatjuk, hogy a könnyû vesszõk még egyéb jó tulajdonsággal is rendelkeznek.
Attól a pillanattól kezdve, hogy a nyílvesszõ elhagyta az íjat, kezdi elhagyni pályáját. Miután a nehézségi gyorsulás, a levegõ ellenállása hat rá, eredeti pályája megváltozik, és a vesszõ végül is kezd visszaesni a föld felé.
Azok a vesszõk, amik gyorsabban repülnek, tovább megtartják pályájukat, mint azok, amelyek lassabbak. Tehát azok az íjászok, akik könnyebb-gyorsabb vesszõkkel lõnek kevesebbet kell állítaniuk a távolságot, mivel nyilaik laposabb röppályát járnak be egy adott távolságon.
Valójában a könnyebb vesszõ több hibát enged a távbecslésben.
 Ha hibásan 25 yardra becsülsz egy szarvast, de az valójában 30 yardra van tõled, egy gyors vesszõvel még mindig halálos zónát találsz (bár egy kicsit alacsonyabb lesz a találat) mialatt egy lassabb vesszõvel a hiba sokkal nagyobb. Figyeld meg a röppálya táblázatot, amely Bowtech Patriot íjunkkal készült kísérletünket foglalja össze.
A nehezebb vesszõk sokkal hamarabb esnek, mint a könnyebbek, gyorsabbak
A sokféle könnyû vesszõanyag széleskörû hozzáférhetõségével ma már nem kell íjadat „lustán köhögtetned” a nehéz vesszõkkel. Azt tanácsoljuk, hogy használd ki új csigás íjad nagy sebességét és könnyebb vesszõket válassz vásárláskor. Pontosabb leszel és még mindig több, mint elég KE-d marad a nagyvadak leterítéséhez is.
Fonterõ (Draw Weight) – ajánlásunk
Mielõtt kiválasztod az új vadászíjad erejét, jobb ha tudatosul benned, hogy képesnek kell lenned csendesen, lassan, simán kihúznod anélkül, hogy a zsákmányt elriasztanád.
Ha eljön az idõ a mindennél fontosabb lövésre, lehet, hogy fáradt, ideges leszel, lehet, hogy hideg lesz, éhes leszel, összegörnyedve, több réteg ruhába csavarva kell majd lõnöd. Ha küzdened kell az íj kihúzásával még otthon a kertben, vagy a klubban a gyakorló pályán is, ideális körülmények között gyakorolva, a kudarcot kockáztatod vadászat vagy verseny közben.
El tudod képzelni milyen érzés egy nagy szarvasbikát elhibázni csak azért, mert hiányzik az erõd az íj kihúzásához abban az adott, kritikus pillanatban?
Számtalan vadászíjásszal megtörténik ez minden évben, habár a legtöbben ezt maguktól nem vallják be. Egy átlagos fizikai erõvel rendelkezõ felnõtt férfi legkényelmesebben egy 55-60# húzóerejû íjat tud használni. Egy átlagos erejû nõ kényelmesen egy 30-35# húzóerejû íjjal képes lõni. Ha bizonytalan vagy melyik kart válaszd az íjadhoz, vagy úgy érzed hogy a kettõ közötti lenne a jó, a könnyebbiket javasoljuk megvételre.
Az íj ereje – a szuper íjász ereje
 Az az igazság, hogy sokan nem tudnak ellenállni macsó impulzusoknak és megpróbálnak erõs íjakkal lõni.
Ha már ellátogattál valaha forgalmas íjászboltba, bizonyára láttál olyan srácokat, akik nagyon határozottan bizonyítani akarták macsó erejüket és majd megszakadnak a 70 # -os íjak agyvérzésig fokozódó húzogatásában, rángatásában.
Az erõlködés ellenére a legtöbb srác még mindig túl erõs íjat választ. Néhány csigás íjat 100# -os változatban is kapni lehet. Mialatt ezek az íjak jelentõs penetrációt biztosítanak a célon, nem szükségszerûen produkálnak nagyobb vesszõsebességet vagy laposabb röppályát.
Miután ezeket az íjakat nagyon kemény, merev és nehéz vesszõkkel kell használni, ritkán teljesítik túl kisebb erejû társaikat. Egy 100# -os íjat legalább 500 graines vesszõkkel kell használni és nagyon jó minõségû kiegészítõk kellenek hozzá, hogy csillapítsák a vibrációkat és ellenálljanak annak az erõs rázásnak, amit az íj gerjeszt. Ezeket az íjakat speciális célokra használják, ahol hatalmas kinetikus energia szükséges. Alaposan fontoljuk meg mielõtt ilyen íjat rendelünk.
Ezeket a kifejezetten erõs íjakat csak speciális rendelésre készítik. Miután könnyû õket üresen elsütni, a 70# feletti erõsségûek esetében a garanciális problémák érvényesítése nehezebb.
A kikönnyülés (Let-Off)
 Ha már lõttél valaha erõs visszacsapó íjjal vagy Longbow-val, bizonyára észrevetted, hogy iszonyú energia és ügyesség kell hozzá.
Egy tradicionális íj a teljes húzáshosszánál adja le maximális erejét, tehát gyorsan kell célozni és oldani, mielõtt kimerülsz és remegni kezdesz.
A csigás íjat azért tervezték, hogy ezt a problémát kiküszöbölje, így több idõt biztosít a lövésznek a célzásra és az oldásra.
A tradicionális íjjal ellentétben a csigás íj ereje lecsökken (néha drámaian) a húzás végén. Ez a jelenség let-off-ként vagy más néven kikönnyülésként ismert. A korai csigás íjakat 35-50% let-off jellemezte, amely nagy segítség, üdvözítõ enyhülés volt. Ma már általános jelenség a 75% feletti érték. Egy 70# erõt és 80% let-off –ot mutató íjat csak 14 fonttal tartja az íjász, amikor teljes húzáson van. Ilyen kis erõvel tartva az íjat az íjász megengedheti magának a hosszú célzás és oldás luxusát.
 Természetesen, túl sok is lehet a jóból. Vannak olyan megfontolások, hogy ha egy íjnak túl nagy a kikönnyülése, az íj érzetre túl laza, puha lesz teljes húzáskor.
Egy bizonyos szintû ellenállás teljes húzáskor szükséges a természetes érzéshez. Egy átlagos íjász a közepes, vagy nagy kikönnyülésû íjakat kényelmesebbnek érzi lövéskor.
Professzionálisabb íjászok, vagy un. „back-tension” módban oldók gyakran az egy kicsit kisebb let-offot preferálják. A 75% feletti könnyülést mutató camokkal szerelt íjak egyetlen hátránya a vesszõ kicsivel kisebb kezdõsebessége a kisebb let-off-ot mutató camokkal szerelt íjakkal szemben.
Ha minden más paraméter egyforma, a 65% -os kikönnyülésû íj gyorsabb 80% osnál. Mindazonáltal a különbség csak néhány fps. Szerencsére sok camnak kicserélhetõ moduljai vannak, így megadják azt a lehetõséget, hogy könnyen változtassunk a kikönnyülés mértékén. Néhány cam rendszer, mind pl. a High Country XD Cam, a Bowtech Infinity Cam, a Browning Cyber-Cam, és néhány más típus magán a camon állítható kikönnyülést kínál, amelyhez nem kell külön járulékos modul.
Azért van itt is egy kis technikai smafu. Áldozzunk egy kis idõt a jelenség magyarázatára. Attól függõen, hogy hogyan számolod ki a let-off arányát, két teljesen külön értéket kapsz ugyanarra az íjra: az egyik az un. "Effektív" a másik pedig az un. "Aktuális" let-off. Mialatt az íjat kihúzod, a kábelekben, a cam tengelyekben, a csúszkán stb. keletkezõ súrlódás kis erõtöbblet befektetését igényli. Sajnos ez a súrlódás legyõzéséhez szükséges extra energia elvész amikor az íjat visszaengeded, vagy oldasz. Tehát az íj nem ad annyi energiát vissza, mint amennyit beletettél. Az energia egy részét a súrlódás „ellopja” (hysterisis). !
Ha bármilyen módon kihúzzuk az íjat, több energia befektetését igényli, mint amikor erõbõl tartva lassan visszaengedjük. Vonatkoztassunk el ettõl és képzeljük el, hogy az íjat betesszük egy satuba (íjpad) és kihúzzuk azt egy kötél és csörlõ segítségével. Aztán képzeljünk hozzá egy rugós erõmérõt, amely a kötélre van akasztva, tehát így minden pillanatban pontosan tudjuk, mekkora erõt közvetít a kötél. Ha most elkezdenénk kihúzni az íjat a csörlõvel, és figyelnénk a skálát az erõmérõn, azt látnánk, hogy az erõ növekedne egészen addig, amíg az íj el nem éri az erejének maximumát (peak weight) kb. a húzáshossz 2/3 -nál.
Ha folytatnánk a kihúzást a teljes hosszon, az erõ lecsökkenne egészen a teljes húzáshossznál elért let-off-pontig (full draw). Na most! Ha visszatekerjük a csörlõnket, és lassan visszaengedjük az íjat, azt várnánk, hogy ugyanannyit mutat majd az erõmérõ, mint kihúzáskor, igaz? Nem! Miután elkezdtük visszaengedni az íjat, folyamatosan kevesebbet fog mutatni, mint kihúzáskor. Ez az effektív erõ veszteség a súrlódástól van, amit hysterisisnek hívunk.
Tehát ha ki akarjuk számolni a kikönnyülést százalékban, akkor amire szükségünk van az a maximális és a minimális erõ (ez utóbbi az az erõ, amivel teljes kikönnyüléskor kell tartanunk az íjat). De amikor a maximum és minimum erõt méred, attól függõen, hogy ezt kihúzáskor, vagy visszaengedéskor teszed, eltérõ számokat kapsz. Nézzünk egy példát. Mondjuk kihúzáskor a maximális erõ 60# a minimális pedig 15#. De ha ugyanezt visszaengedéskor méred a maximum csak 52# , a minimum pedig 13# .
Ha kiszámolod a kikönnyülés mértékét mindkét esetben (15/60 vagy 13/52), könnyû belátni, hogy mindkét esetben a maximum erõ 25% -val kell tartani teljes húzáson az íjat, azaz a let off 75%, igaz?
Igen, de itt jön be a technikai smafu.
Néhány gyártó egy kis trükkel él a let off mértékének kiszámításakor.
Ahelyett, hogy ugyanazt a két számpárt (kihúzáskor és kiengedéskor kapott érték párok) használná, a kihúzáskor kapott nagyobb számot veszi maximális erõnek, míg a leengedéskor kapott kisebbet minimum erõnek. Ha tehát az egyik szám 60#, a másik 13 # , a kikönnyülés mértéke máris változik (60 és 13, akkor a let off 78%)!
Miután pedig a kikönnyülés mértékét 5%-os egységekben adják meg, felfelé kerekítve ez annyi, mint 80% let-off!!! Tehát a mi példánknál maradva az íj reklámozott un. "Effective" kikönnyülése (effective let-off) 80%!
Az un. "Actualis" let-off csak 75%!
Trükkös mi?
Természetesen, megkérdõjelezhetjük azt, hogy az az extra 5% valójában számít–e? Valójában nem igazán. Ha pedig ez a helyzet, akkor mi a szükség erre a kis füllentésre?
Szóval csak legyünk tisztában vele: nincs akkora kikönnyülés íjunkban, mint amit gondolunk.
Let-Off szabály és a Pope & Young könyv
 Sok új íj hozzáférhetõ kisebb és nagyobb kikönnyítéssel, fõképen azért, hogy a vadászíjászok betarthassák a Pope & Young szabályokat.
A Pope and Young Klub Észak Amerika egyik vezetõ vadászíjász és természetvédõ szervezete. 1961-ben alapították, mint non-profit tudományos szervezetet a nagyhírû Boone and Crockett Klub mintájára.
A Klub hirdetõje és szószólója a felelõs íjas vadászatnak, minõségi, becsületes vadászatra és természetvédelemre buzdít. Azok a vadászíjászok, akik rekord méretû állatot ejtenek el, trófeájukkal bekerülhetnek a szervezet által kiadott rekord könyvbe. Mindazonáltal, csigás íjak esetében a Pope & Young maximum 65% let-off-ot engedélyez, csak ebben az esetben kerülhetnek be az elejtett vadak trófeáinak méretei a könyvbe. (Ma már a magasabb let off-al rendelkezõ íjjal elejtett vadak trófeái is bekerülnek a let off feltüntetésével).
Sok új íjat cserélhetõ modulokkal szerelnek, amely lehetõvé teszi hogy 65% és 80% között változtathassuk a kikönnyülés mértékét. A modulokat külön meg lehet vásárolni, legtöbbször kevesebb, mint $20-ért. Néhány íjon magán a cam-on állítható a kikönnyülés. Ha meg akarod tartani a Pope & Young szabályt, akkor olyan íjat kell venned, amelynek legalább változtatható a kikönnyülése.
A völgy
A "V" alakú terület az erõ-húzás görbén az úgy nevezett völgy.
A völgy alakja azt jelzi, hogy milyen gyorsan könnyül ki az íj a húzás végén.
A kevésbé agresszív camnak és az excentrikus csigának fokozatos a kikönnyülése a húzás utolsó néhány inche alatt. Agresszív cammal rendelkezõ íjak gyakran hirtelen könnyülnek ki a húzás legutolsó pillanatában (szûk völgy). A let-off késleltetésével, addicionális energia raktározható az íjban a kihúzás alatt, így még nagyobb sebesség préselhetõ ki belõle.
Sajnos, idõ kell, amíg a szûk völgyhöz hozzászokunk. Ha teljes húzáson vagy, észre fogod venni, hogy ha egy kicsit elõre engeded az ideget (épphogy a völgybõl ki), az íj (ideg) agresszíven megindul elõre.
A nagyon agresszív camoknak kevesebb, mint 1/4" völgyük van teljes kikönnyüléskor. Ez problematikus lehet, fõleg magas let off mellett, mivel az az erõ, amivel tartani kell a kihúzott íjat hirtelenül 14# -ról 70# -ra ugrik ha egy kicsit is visszaengeded az ideget. Készülj fel néhány kisebb változtatásra a lövési stílusodban, ha agresszív cammal szerelt íjat választasz.
FIGYELEM: Ha vesszõ nélkül húzol ki egy nagy kikönnyülésû íjat, fogd meg keményen a markolatot. A nagy kikönnyülésû íjakat könnyû „szárazon” elsütni (dry-fire). Ha egyszer kihúztad az íjat és pihensz, mert csak 12 vagy 15 fonttal kell tartanod teljes kihúzáskor, hajlamos vagy elfelejteni, hogy 70 # vár arra, hogy elszabaduljon, és ez csak kb. 1/2" távolságra van. Ha elkezded visszaengedni az íjat és túl laza vagy, HOPP! DRY-FIRE! Az üresen elsütött íj nemcsak az íjászra veszélyes, de ideális mód a méregdrága eszköz súlyos károsítására is nem beszélve arról, hogy ez általában a garancia elvesztésével is jár.
|
Szélesebb Völgy - Kevesebb Energia
|
Szûkebb Völgy - Több Energia
|
Ütés a kézen (Hand Shock) – az ok
  Ahogy a csigás íjak egyre gyorsabbá váltak, és egyre több és több energiát tárolnak, a gyártók több idõt kell, hogy fordítsanak a rúgás/ütés a kézen (hand-shock) jelenségével.
Ne keverjük össze a rúgást (hand-shock) a vibrációval. A markolaton érezhetõ vibráció egy más kérdés.
Ütést, vagy rúgást a kézen akkor érzünk, ha oldáskor az íj elõreugrik. Ez egy természetes mellékterméke ennek az oldáskor bekövetkezõ robbanásszerû energia felszabadulásnak, habár sokat tesznek a kiküszöbölésére (talán túl sokat is).
Az az íj, amelyik nem rúg oldás után olyan, mint egy kocsiajtó, amelyik szinte hangtalanul csukódik, ha becsapják. Amíg ez egy amatõrnek azt sugallja, hogy ez egy jól megépített termék, valójában meglehetõsen kis hatása van a teljesítményre.
A csigás íj célja az hogy a vesszõt pontosan lõje ki és juttassa a célba, és nem az hogy a kezedet kellemes melegen és lágyan érezd.
Van sok olyan íj, amelyik nagyon csendes és még mindig észrevehetõen rúg oldáskor. Csak ha a rúgás mértéke nagyon nagy, csak akkor lehet annak káros hatása a pontosságra és a komfortra. A középrész anyagának, a varázslatos cam-rendszereknek illetve rezgéscsillapítóknak dacára, a rúgást vagy ütést a kézen egy dolog befolyásolja. EZ A KAR ÉS KÖZÉPRÉSZ ÁLTAL BEZÁRT SZÖG.
Amikor egy íjat elsütnek a karok visszaugranak eredeti helyükre. Miután a mozgó karok egy egységet képeznek a középrésszel, az is elõreugrik (rúg, megüti a tartó kezet).
Alapjában véve, ha a karok úgy pozícionáltak, hogy elsütéskor elõre ugranak, akkor ezt teszi a középrész is. Miután a kezed az egyetlen, ami megállítja ezt az elõre irányuló mozgást, a középrész elõre ugrását rúgásként érzed. De néhány íjat úgy terveztek, hogy karjai jobban hajlítottak, majdnem parallel módon. Ha egy ilyen íjat elsütünk, a karok fel, illetve lefelé ugranak. Így a felsõ kar felfelé irányuló mozgását az alsó kar lefelé irányuló mozgása kioltja és fordítva. Az ilyen íj nem rúg. Nézd a példát balra lent (low-shock design). Nézd meg a karok messze túlnyúlnak a középrésztõl, nagy szögben hajlítottak. Teljes kihúzáskor ezen íjak karjai gyakorlatilag párhuzamosak egymással.
Ha fontos a rúgás-mentes design, akkor ilyen párhuzamos karokkal szerelt íjat kell választani.
A nem kívánt vibráció és zaj
A legutolsó dolog, amit egy vadászíjász feláldozna, az a csendesség.
A csendes íj jelentheti a különbséget a között, hogy megtöltöd-e a zsákodat, illetve csak elmeséled a történetet, hogy hogyan menekült el a zsákmány. Mindemellett, egy zajos íj a biztos jele az energiaveszteségnek. Néhány íj csendesebb, mint mások függõen a tervezésüktõl.
Mielõtt még túllépsz a problémán, jobb ha megtudsz egy keveset a zaj természetérõl.
A vibráció az, ami a zajt kelti. Vibráció nélkül nem lenne zaj. Például, amikor egy gitárhúrt megpendítenek, az rezgésbe jön (elõre-hátra mozog, vibrál) és megmozgatja a levegõt amely körülveszi. Ez kis légnyomás változásokat eredményez, melyet fülünk mint hangot észlel. Ezen vibrációk közül néhány eljut a gitár testébe is. Ha már rátetted a kezedet valaha egy hangszóróra, vagy hangszerre, bizonyára észrevetted hogy nemcsak meghallod, de érzed is a vibrációt. Ugyanez igaz a csigás íjra is.
Az ideg és a karok gyors mozgása jelentõs vibrációkat okoz az íj elsütésekor.
A vibrációk azért alakulnak ki, mert az ideg és a karok még az elsütés után is elõre-hátra mozognak, azaz vibrálnak. Ha a vibrációkat gyorsan meg lehetne állítani, még mielõtt az hangot generálna, az eredmény egy teljesen csendes íj lenne. Ha megengednénk, hogy a vibrációk természetes módon csillapodjanak, az ideg folyamatosan rezegne, a karok rezgése pedig ráterjedne a középrészre, illetve az egyéb kiegészítõkre is. Ez nemcsak zümmögõ érzést kelt a kezedben, de bármely lazább alkatrész rezgését okozza, és újabb zajt gerjeszt az íjon.
Sok esetben az íjász azt hiszi, hogy az íja zajos, holott általában a kiegészítõ felszerelések a zaj valódi okozói. Van egy egyszerû módja a járulékos zajok tesztelésének.
Az íjat kézben tartva, végy egy gumikalapácsot és finoman üsd meg az íjat több ponton. Csak egy tompa hangot kell hallani, amelyet a gumikalapács okoz. Ha zizegést hallasz, akkor van egy alkatrész, amely figyelmet igényel, amelyet meg kell szorítani.
A gumis peep-ek szintén gyakori helyei a zajnak. A gumicsõ gyakran csattanó hangot ad elsütéskor. Mindazonáltal, a legnagyobb zajkeltõ az íjon tipikusan az ideg. Egy csomó segédeszköz van, amelyek az ideget csendesítik (pókok, gumi csillapítók stb.).
Az ideg csendesítése nem probléma, de a karok vibrációjának csendesítése ennél egy kicsit bonyolultabb dolog.
A vibráció csökkentése
Néhány gyártó új modellje az íjban keletkezett vibrációk nagy részét semlegesíti. A Browning Sorbothane™ rendszere, a Bowtech Sandtrap™ papucsai a karokon és a PSE NV rendszere mind jó példák a hatásos vibrációcsillapításra a 2001-es évben.
Miután arra tervezték õket, hogy a karok vibrációit a lövés után megállítsák, ezek a rendszerek megakadályozzák a karokban keletkezett vibrációk középrészre terjedését amely általában csendesebb mûködést eredményez. Sajnos ezeket a csillapító rendszereket tipikusan a drágább modellekbe építik be. Ez nem annyit jelent, hogy a kisebb pénztárcájú íjásznak nem lehet csendes íja. A nem túl drága Limb Saver™-ek, jó minõségû stabilizátorok, és még néhány olcsó kiegészítõ segítségével a legtöbb modern csigás íj elég jól lecsendesíthetõ. Ne ülj fel azoknak a hirdetéseknek, amelyek azt mondják ez az íj "csendes, mint a suttogás" anélkül, hogy megvizsgálnád hogy ezt hogy érték el. Tény, hogy minden íj vibrációt és azáltal zajt kelt. A kérdés csak az, hogy a tervezõk hogyan kezelték a vibrációkat, és ez adja az igazi különbséget
Szolid karok, vagy osztott karok?
 Ez egy nehéz kérdés, de végül is az egyik 19, a másik egy híján 20. Néhány gyártó, mint pl. a Bowtech, Browning, Martin, PSE és néhány másik inkább a szolid karokat részesíti elõnyben a tervezésnél.
Mások, mint pl. az Alpine, High Country, Pearson, és a Reflex, fõleg osztott karokat tesz íjaira. Kevés gyártó alkalmazza mindkét típust.
Azok, akik a szolid karokat részesítik elõnyben azt mondják, hogy ezek tartósabbak, jobb a torziós ellenállásuk és pontosabbak az osztott karoknál.
Azok, akik az osztott karokat részesítik elõnyben azt mondják, hogy az ilyen íjak könnyebbek, gyorsabbak és kevesebb rezgést eredményeznek a kézen, mind a szolid karosak.
Lehet ugyan nem túl lényeges, teoretikus bizonyítékokat találni egyik vagy másik típus mellett is, valójában a szolid és osztott karos íjak teljesen hasonlóan teljesítenek. Bármelyiket is részesíted elõnyben, az íjkar típusának elhanyagolható a jelentõsége a többi, tárgyalt jellemzõ mellett. Az esztétikai szempontokon túl a kar típusa nagy valószínûséggel semmit sem számít, hiszen az esetek döntõ többségében az egyik ugyanolyan jól teljesít, mint a másik.
Tengelytáv (Axle-to-Axle Length): Milyen rövidet/hosszút?
|
Go Long?
|
Már bizonyára észrevetted, hogy az íjak egyre kompaktabbakká válnak lévén az átlag éppen 36" feletti.
A rövid íjak akár 30" alá is csökkenhetnek. Gyakran könnyebb manõverezhetõségük miatt egyre népszerûbbek, fõleg a magaslesrõl vadászók körében.
A rövid íjaknak a nyílván valókon kívül van néhány egyéb elõnye is.
A legtöbb rövid íj egészen gyors, legalább annyira, vagy még jobban is, mint hosszú társai. Észrevehetõen kisebbet rúgnak, miután a rövid íjak karjai jobban hajlítottak, és miután középrészeik is kisebbek.
A legtöbb rövid íj könnyebb is. És ami még fontosabb, meg fogod tapasztalni, hogy a rövid íjaknak meglehetõsen nagy a felajzási magassága lehetõvé téve ezzel azt, hogy visszaadjon valamit abból a jóindulatúságból, amit elvesztett a tengelytáv rövidítése révén.
Sok íjász azt mondja, hogy a rövid íjak pont olyan pontosak, mint hosszú társaik. Persze ez egy kicsit túlzás, habár közel vannak egymáshoz. A jól beállított rövid tengelytávú íj egészen jól lõ. Mindezek ellenére azok a versenyíjászok, akik csúcspontosságra törekszenek mégis a stabilabb, hosszú íjakat szeretik.
Mielõtt rövid íjat vennél, meg kellene gondolnod néhány hátrányukat is. A rövid íjakat elsõ sorban azzal a szándékkal építették, hogy elsütõvel lõjenek vele. Ha kézzel oldasz, akkor az ujjszorítóan kicsi idegszög teljes kihúzáskor igen kényelmetlen lesz. A legtöbb kézzel oldó íjász minimum 38-40" tengelytávú íjat választ, hogy elkerülje ezt a problémát. Azt is megtapasztalhatnánk, ha ilyen íjunk lenne, hogy nem mindegyik kiegészítõ passzol hozzá, mivel a rövid középrész nem ad elég helyet a rögzítõ elemek felszerelésére, így pl. néhány tártípust fel sem tudunk tenni rá.
Alaposan körbe kell nézned a boltokban a peep miatt is. Olyat kell választani, amelyik a szélsõséges idegszöghöz alkalmazkodik. Néhány standard peep, fõleg a gumis típusok, túlfordulhatnak a rövid íjon, így módosítani kell õket, hogy tiszta képet biztosítsanak.
|
Go Short?
|
Egy vagy két cam
|
|
Ez egy nagyon sok vitát kiváltó téma a gyártók részérõl. Úgy tûnik, egyik vagy másik mellett elkötelezett, komoly íjászok a végletekig harcolnak, vitatkoznak a problémán.
Amikor Matt McPherson bevezette az elsõ egy camos rendszert a 90'-es évek elején, minden íjgyártó lázasan el kezdett dolgozni saját egy camos rendszerének kifejlesztésén.
A kétcamos technologiát is tovább fejlesztették, egyre bõvült piaci részesedése és ma az USA legnépszerûbb típusa (habár külföldön sokkal kevésbé népszerû).
Popularitása dacára, meg kell hogy jegyezzük, a single cam technológia relatíve új jelenség, és túl korai lenne arra a konklúzióra jutnunk, hogy a dupla camos rendszer a múlté. Hiszen tudjuk, modellek, divatok jönnek mennek. Csak az idõ mutatja majd meg, hogy a single-cam íjak tényleg jobbak-e.
A hibrid camok mostani megjelenésével és népszerûségével (AKA Cam & ½ rendszer) a dolog még komplexebbé vált. (..és itt van már a binary cam rendszer is...)
A single és hybrid cam rendszerek egyik leginkább említésre méltó elõnye a cam szinkronizáció szükségtelensége (a hibrid rendszerek esetén ez nem teljesen igaz).
Az íjas vadászok egyébként is a minél egyszerûbb, annál jobb filozófiát vallják.
A cam szinkron ellenõrzése és beállítása a két camos rendszerben, habár nem nagy dolog, tisztán technikai kérdés. De kényelmetlenség is, így sok neves íjász és hétvégi vadászíjász inkább el akarja kerülni. Mialatt mind az egy, mind a hibrid camos rendszert behangolni (idõzíteni) kell a legjobb hatékonyság eléréséhez, értelem szerûen nincs szükség szinkronizációra, mint ahogy a teljesen egyforma iker camok esetén (dupla cam). (Ma már általánosan elfogadott, hogy a hibrid camos rendszereket is szinkronizálni kell.)
Az egy és a hibrid camos íjak általában kevesebb idõt töltenek az íjpadon. Az ikercamos (két camos) rendszerek kicsit több gondoskodást igényelnek csúcsformában tartásukhoz.
|
|
Az ikercamos rendszerek popularitása végülis mellékhatásként azt eredményezte, hogy azok jelentõsen olcsóbbá váltak.
Sok iker camos íjat az egy camosokhoz képest jelentõs árengedménnyel kínálnak. Fõleg a belépõ és a középkategóriás modellek esetén észlelhetjük ezt a jelenséget, lévén az ilyen iker camos modellek $30-50 dollárral kevesebbe kerülnek, mint a hasonló kategóriájú egy kamos íjak. Így van ez még akkor is, ha teljesítmény specifikációik nagyon hasonlóak egy camos társaikéhoz. Azok az íjászok, akik kevesebbet tudnak áldozni a hobbira, ugyanazért a pénzért egy kicsit tovább nyújtózhatnak egy jó két camos íj vásárlásával.
Konklúziók:
Az új íj kiválasztása nehéz. Azt javasoljuk, tartsd meg a prioritásokat az új íj megvásárlásakor aszerint, hogy mely tulajdonságokat tartasz a legfontosabbnak.
Azt tanácsoljuk, fordíts nagyobb gondot olyan tulajdonságokra, mint a felajzási magasság, a fogás, a cam típus, és a tengelytáv, míg néhány olyan dolog, mint a márkanév, a kar típusa, az íj kis súlya, és az IBO sebesség egy kicsit kevésbé legyen fontos.
Ha kétségeid vannak, válaszd a moderáltabban árazott modellt. Emlékezz, hamar tévedni semmivel sem jobb, mint a késõbb, és az is igaz, hogy ami jó a havernak, az nem biztos, hogy jó neked is!
|
Mint megannyi termék, a csigás íjak is számtalan formában, méretben, színben, és kifinomultsági szinten készülnek. Ha még kezdõ vagy az íjászat sportjában, végigvezetünk a szakkifejezések, technikai trükkök tengerén és segítünk abban, hogy több információ birtokában, könnyebben dönts az új íj megvásárlásánál. Ígérjük, nem lesznek reklám szlogenek, kereskedelmi fogások az alábbi szövegben.
SE Lightning Flite II 
