Megbeszéltem ügyfelemmel (aki a vadászmesterem - nála lőttem a bakomat nyáron) hogy du megyek hozzá ezt azt lepapírozni

amúgy is hívott egy különleges dám lapátot megnézni (5kg-s de féloldalas az egyik oldal mint egy gímagancs)

kisfiam ebéd után hazajár az oviból és mondtam Diának, ha nem alszik el elviszem magammal. Természetesen rögtön felpörgött és nem aludt el.

Megbeszéltem Miklóssal, hogy kivisszük terepjáróval a vadaskertbe vaddisznókat nézegetni.

Találkoztunk Miklóssal a megbeszélt helyen és mondta, hogy szereti a spontán dolgokat és mivel ott van a kisfiú, megyünk lövünk egy malacot.

7végére fácánvadász vendégeket várt és az ő etetésükhöz volt szükség húsra.

Terepjáróba vágtuk magunkat elmentünk a vadaskertbe, a vadőr már várt minket (ő lőtte volna ki a húst)

Ott voltak közel, odaetette őket a kerítés mellé, egy kb 10fős csoport vegyes méret malac, süldő, fiatal kan és nőstény.

Két kisebb malac volt kinézve, attól függően, melyik áll irányba, ill. nem lesz takarva.

Kezembe adtak egy kis .222-t, betámasztottam egy oszlopnál, rátettem a szálkeresztet és figyeltem, hogy forduljon be, ne lépjen be semmi,

közben mondták, hogy blatton, vagy szíven, vagy fejbe kéne lőni, hogy a hús ne sérüljön. Volt kb 20m-re tőlem.

Ez a kb 2 perc várakozás ez qrva jó volt, mindent kizártam ami a környezet, csak a szálkeresztet néztem meg a jószágot, kibiztosítottam, és amikor befordult

lőttem. Azonnal elborult, picit rúgdosott és rendben is volt. A többiek szétszaladtak. Ránéztem a kisfiamra, aki 1,5m-re állt tőlem, ott mosolygott, megkérdeztem hangos volt kicsim, mondta mosolyogva, hogy igen.

Pár perc múlva bementünk megnézni, megsimogattam, a kisfiam is. Szívlövés ahogy kell, nulla roncsolás.

Kihoztuk, fotózás, elkértem a töltény hüvelyt - ki akarom fúrni kulcstartónak - aztán jöttünk is el.

Az egész volt kb 20 perc.

2 dolog miatt volt rohadt jó, az egyik, hogy ott volt velem a kisfiú, a másik, pedig a célzás várakozás lövés procedúrája miatt.

Végre volt időm kivárni, célozni, és csak a vadra koncentrálni, nem voltam ideges, nem kapkodtam.

egyik vezető ügyfelemmel mostanság vannak ügyleteink - tevékenysége erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás

elhivatott vadász, nagyon komolyan veszi és mondjuk a cégben nagyon komoly a vadásztatás - 97db kan teríték egy vadásztatáson 7000 fácán

3000 kacsa muflon dám disznó tenyésztés 2 vadaskertben  800ha-n....

a cégvezető mondta hogy üzekedéskor mindenképp menjek ki, mert ő akarja az első bakomat meglövetni meg az első disznómat :)))

megbeszéltünk egy kedd reggelt, de szakadt az eső, elmaradt,

csütörtök délben hív, hogy du menjek már ki hozzá (szabadságon voltam), kb 2 után elaltattuk a gyerekeket és kimentem

terepráróba be irány a terület, gyönyörű napsütésben

egy akácerdőhöz mentünk, mellette búzamező, beálltunk bokorba és elkezdtünk sípolni, de nem volt szerencsénk

utána bementünk az erdőbe, még 3 helyen álltunk meg, sípolni, de továbbra sem volt eredmény.

Miklós látott 2 bakot, én csak egy sutát.

Visszamentünk az autóhoz, átmentünk a falu másik oldalára a vadaskertekbe.

Először láttunk egy szép sutát 2 gidájával, le akartuk fotózni, de elszaladtak idő előtt.

Mentünk pár száz métert amikor Miklós megállt, mondta hogy kiszállás, ott a bak a domb tetőn.

Beálltunk egy fa mellé, céloztam - az ő puskájával - segített a kezelésben, a bakocska észrevett és megugrott, de még az utolsó előtti pillanatban lőttem.

Én persze a találatból nem láttam semmit, csengett a fölem, Miklós rögtön gratulált, mondta hogy megvan. Nem túl szabályosan dombtetőre lőttem....

Azonnal tűzben rogyott, nem szenvedett a gerinclövéstől, ahogy a vadászok mondják egy pinaszőrrel ha feljebb megy akkor nem találok.

Felmentünk a dombra és ott feküdt szépen, mozdulatlanul, ahogy a második képen látszik.

Kijebb húztuk fotózni - 3. kép, aztán levittük be a kocsiba.

körbementünk a vadaskerten, fotóztam a disznőkat.

Épp vadásztábor volt gyerekeknek az erdei iskolájában, úgyhogy muszály volt a teríték bemutatás, a trőfea és az avatás miatt a siker :)))

én hazamentem a családért, Miklós elvitte a bakot az erdei iskolához, kizsigerelték, terítéket készítettek.

én már a családdal mentem vissza az avatásomra,

Utána a gyerekeknek a kutyámmal tartottam egy kis bemutatót is.

beléptem egy bérkilövő társaságba

tegnap volt az első vadászat - még 2 lesz.

elég sokat bambáskodtunk, szinte senkit sem ismerek akit igen az csak reggel odakísért aztán hazament.

akire rábízott bambáskodott így az első hajtásban szarul áltunk fel, késve, rossz helyen.

végig esett az eső....

az első hajtás végén 2,5-3 m magas nád között egy 2 m-es tiszta sávban kötöttem ki ahol jöttek a madarak mint az állat, de mivel szart se láttam, elpazaroltam 6 patront eredmény nélkül.

2. hajtás visszafelé volt egy taggal arrébb, ott okosabban álltam be, ott is keletek szépen a madarak, de ugye még nem vagyok túl jó lövő.

egy fasornál sorba repültek keresztbe előttem, amire lehetett lőttem is, és volt egy tyúk ami szépen le is pottyant (tenyésztett fácán, ami repül az lőhető)

mögöttem állt egy segéd, azt is megkérdeztem ugye ezt én lőttem, mondta hogy igen. (elég sűrűn kb 15m-re egymástól voltak a puskások)

azt a tyúkocskát külön is szedettem, azon lettem avatva.

a keresztapámnak még csak a nevét sem tudom, talán pista bácsi 77éves tanár....

nagyjából ennyi