Megbeszéltem ügyfelemmel (aki a vadászmesterem - nála lőttem a bakomat nyáron) hogy du megyek hozzá ezt azt lepapírozni
amúgy is hívott egy különleges dám lapátot megnézni (5kg-s de féloldalas az egyik oldal mint egy gímagancs)
kisfiam ebéd után hazajár az oviból és mondtam Diának, ha nem alszik el elviszem magammal. Természetesen rögtön felpörgött és nem aludt el.
Megbeszéltem Miklóssal, hogy kivisszük terepjáróval a vadaskertbe vaddisznókat nézegetni.
Találkoztunk Miklóssal a megbeszélt helyen és mondta, hogy szereti a spontán dolgokat és mivel ott van a kisfiú, megyünk lövünk egy malacot.
7végére fácánvadász vendégeket várt és az ő etetésükhöz volt szükség húsra.
Terepjáróba vágtuk magunkat elmentünk a vadaskertbe, a vadőr már várt minket (ő lőtte volna ki a húst)
Ott voltak közel, odaetette őket a kerítés mellé, egy kb 10fős csoport vegyes méret malac, süldő, fiatal kan és nőstény.
Két kisebb malac volt kinézve, attól függően, melyik áll irányba, ill. nem lesz takarva.
Kezembe adtak egy kis .222-t, betámasztottam egy oszlopnál, rátettem a szálkeresztet és figyeltem, hogy forduljon be, ne lépjen be semmi,
közben mondták, hogy blatton, vagy szíven, vagy fejbe kéne lőni, hogy a hús ne sérüljön. Volt kb 20m-re tőlem.
Ez a kb 2 perc várakozás ez qrva jó volt, mindent kizártam ami a környezet, csak a szálkeresztet néztem meg a jószágot, kibiztosítottam, és amikor befordult
lőttem. Azonnal elborult, picit rúgdosott és rendben is volt. A többiek szétszaladtak. Ránéztem a kisfiamra, aki 1,5m-re állt tőlem, ott mosolygott, megkérdeztem hangos volt kicsim, mondta mosolyogva, hogy igen.
Pár perc múlva bementünk megnézni, megsimogattam, a kisfiam is. Szívlövés ahogy kell, nulla roncsolás.
Kihoztuk, fotózás, elkértem a töltény hüvelyt - ki akarom fúrni kulcstartónak - aztán jöttünk is el.
Az egész volt kb 20 perc.
2 dolog miatt volt rohadt jó, az egyik, hogy ott volt velem a kisfiú, a másik, pedig a célzás várakozás lövés procedúrája miatt.
Végre volt időm kivárni, célozni, és csak a vadra koncentrálni, nem voltam ideges, nem kapkodtam.
