Megbeszéltem ügyfelemmel (aki a vadászmesterem - nála lõttem a bakomat nyáron) hogy du megyek hozzá ezt azt lepapírozni
amúgy is hívott egy különleges dám lapátot megnézni (5kg-s de féloldalas az egyik oldal mint egy gímagancs)
kisfiam ebéd után hazajár az oviból és mondtam Diának, ha nem alszik el elviszem magammal. Természetesen rögtön felpörgött és nem aludt el.
Megbeszéltem Miklóssal, hogy kivisszük terepjáróval a vadaskertbe vaddisznókat nézegetni.
Találkoztunk Miklóssal a megbeszélt helyen és mondta, hogy szereti a spontán dolgokat és mivel ott van a kisfiú, megyünk lövünk egy malacot.
7végére fácánvadász vendégeket várt és az õ etetésükhöz volt szükség húsra.
Terepjáróba vágtuk magunkat elmentünk a vadaskertbe, a vadõr már várt minket (õ lõtte volna ki a húst)
Ott voltak közel, odaetette õket a kerítés mellé, egy kb 10fõs csoport vegyes méret malac, süldõ, fiatal kan és nõstény.
Két kisebb malac volt kinézve, attól függõen, melyik áll irányba, ill. nem lesz takarva.
Kezembe adtak egy kis .222-t, betámasztottam egy oszlopnál, rátettem a szálkeresztet és figyeltem, hogy forduljon be, ne lépjen be semmi,
közben mondták, hogy blatton, vagy szíven, vagy fejbe kéne lõni, hogy a hús ne sérüljön. Volt kb 20m-re tõlem.
Ez a kb 2 perc várakozás ez qrva jó volt, mindent kizártam ami a környezet, csak a szálkeresztet néztem meg a jószágot, kibiztosítottam, és amikor befordult
lõttem. Azonnal elborult, picit rúgdosott és rendben is volt. A többiek szétszaladtak. Ránéztem a kisfiamra, aki 1,5m-re állt tõlem, ott mosolygott, megkérdeztem hangos volt kicsim, mondta mosolyogva, hogy igen.
Pár perc múlva bementünk megnézni, megsimogattam, a kisfiam is. Szívlövés ahogy kell, nulla roncsolás.
Kihoztuk, fotózás, elkértem a töltény hüvelyt - ki akarom fúrni kulcstartónak - aztán jöttünk is el.
Az egész volt kb 20 perc.
2 dolog miatt volt rohadt jó, az egyik, hogy ott volt velem a kisfiú, a másik, pedig a célzás várakozás lövés procedúrája miatt.
Végre volt idõm kivárni, célozni, és csak a vadra koncentrálni, nem voltam ideges, nem kapkodtam.
